Fejléc
2013. december 30., hétfő
2013. december 29., vasárnap
1.Rész Más
Hello minden kedves DW fannak vagyis Whoviannak!
Hát itt vagyok az első résszel! Remélem tetszeni fog, ezt a részt Lena D.-nek ajánlom!
xxB
-
Kicsit talán eltévesztettem
az irányzékot… - nézett körbe Jenny.
Egy
romos épület előtt állt. A Lacus bolygóról érkezett és a teleportáció nincs az erőssége között.
A lány félve tett lépéseket előre.Kezében egy elemlámpa volt , elengedetlen eszköz egy időutazónak.
Volt ott minden egér,patkány,poros bútorok és pókháló megannyi dolog.
Szépen lassan kiért és ledöbbent a látványtól. Hisz ez bizony London.
Már csak azt kéne megkérdezni hogy pontosan milyen évet írunk.
Egy arra tartó nő, vállig érő barna hajjal éppen mellette sétált.
- Elnézést , milyen évet írunk? - kérdezte tőle telhető legkedvesebb módon.
- 2013 Július 21. Miért? Csak nem lemaradt? - mondta meglepetten.
- Egyébként Clara vagyok... Maga? -tette hozzá kíváncsian.
- Jenny. És milyen London? - kérdezte csillogó szemmel.
- Hát olyan mint London - mondta kis habozással.
- Semmi szokatlan , idegen dolog?- kérdezte puhatolózva.
- Semmi , abszolúte semmi ... - motyogta.
- Hát jó - tárta szét a kezét a lány - akkor viszlát!
- Várj! Miért kérdezed? - kiabált utána.
- Hát csak tudod ... ez London akármi megtörténhet. Még egy csoda is. - kiabált vissza.
A meglepett Clara ezután vissza nézett mielőtt elindult, de Jenny már nem volt ott.
****
A lány megnézte London minden szegletét de nem talált semmi érdekeset. Semmit.
Még ami egy picit is gyanús lenne olyat sem ... London már csak ilyen amikor már azt hiszed nincs semmi akkor bukkan fel valami csodálatos amiért érdemes élni. Éppen egy Hot-dogos stand mellett ment el amikor meglátott valamit. Egy fülkét egy nagy kék fülkét. Miért van itt egy kék (!) fülke amikor a fülkék pirosak nem? Vagy de?
A lány kíváncsian szemlélte a dobozt.Tapogatta körbe-körbe járta. Amíg mozgást nem hallott az ajtó felől éppen mögötte volt. Jenny gyorsan bemászott egy bokorba és onnan nézte mi történik. A nő , Clara és egy férfi lépett ki a fülkéből.
- Nem értem mi a baj a csokornyakkendőmmel! - lépett ki először a férfi.
- Hát olyan barna lehetne piros vagy zöld! - vetette fel Clara.
A férfi csak vágott egy pofát ami nála a "biztos nem" lehetett.
- Oké akkor az biztos nem! - mondta - de lehetne...
- Nem Clara a csokornyakkendőm az barna és kész! - mondta tetetett ingerrel.
A két egyén már nem volt a láthatáron csak a hangos veszekedést lehetett hallani.
A lány kiborult a bokorból, persze nem önszántából.Mekkora szerencséje volt hogy nem látták meg. jenny feltámaszkodott lesöpörte magáról a koszt majd az ajtóhoz lépett.
- Gyerünk! - mondta és az ajtót próbálta kinyitni - hülye doboz!
Nem sikerült. A lány elengedte a kilincset és tehetetlenségébe káromkodott.
- Hé! Meg ne próbáld betörni! Ez egy nagyon értékes hülye doboz! - kiabálta egy hang a háta mögül.
A férfi volt.
- Elnézést én... Telefonálni akartam! - mondta habozva a nőszemély.
- Hát persze! És egy nagy kék rendőrségi fülkében szeretné ezt megtenni hát persze! - mondta egy cseppnyi gúnnyal - Emberek!
- Nem vagyok ember! Most érkeztem ide! - mondta büszkén Jenny.
- Hát akkor? Azonosítsd magad! - mondta erélyesen.
- Hát az biztos nem ember ... hogy pontosan mi azt senki nem akarja vagy tudja megmondani! - mondta majd megrántotta a vállát - amolyan időutazó.
- Maga nagyon emberi, biztos hogy nem hazudik? - kérdezte kíváncsian a férfi.
- Hát nézze meg! - mondta és szépen oda sétált a férfihez elvette a kezét és a szívére rakta majd egy másik helyre ... két szíve volt. Hosszú barna haja göndören hullott a vállára.Sokkal kisebb volt a férfinál.
- Ez lehetetlen! - mondta a férfi elvette a kezét és a fülke felé rohant.
- Várjon! Maga tudja hogy mi vagyok ügye? - kérlelte.
- Csak... Viszlát! - mondta és már a TARDIS-ban volt.
- Legalább azt mondja el hogy mi a neve! - kiabálta a fülkének.
De választ már nem kapott.
Elkeseredve fordított hátat a doboznak és már ment is. Hogy hova? Azt ő sem tudta csak el akart menni. Ennek a fülkének a közeléből. Egy pillangó szállt nem messze tőle. Kinyújtotta a kezét hogy az rá tudjon szállni a kezére. Egy fa mellett állt.Egy parkban. Itt volt a fülke is néhány méterre tőle.
- Helló, kicsi pillangó! - köszönt neki.
Fél mosolyra húzta a száját.
- A Doktor. - suttogta egy hang.
- Clara , te tudod hogy miért volt ilyen mérges? - kérdezte a lányt.
- Igen... De ha elmondom a Doktor nos pipa lesz rám. - mondta félénken.
- Hát akkor nem tudja meg! Kérlek! - kérdte elhaló hangon.
- Nos ez nem olyan ... Ha elmondom mindenféleképpen találkozni akarsz majd vele! - suttogta.
- De kérlek , esküszöm hogy nem fogom... én csak szeretnék valahova tartozni! - noszogatta.
- Hát rendben ... idő lord! - mondta Clara.
- Várj, én vagy ő? - kérdezte kíváncsian.
- Kettő! - mondta mosolyogva.
- Várj!Kettő mint mindkettő vagyis mindketten vagy kettő mint ő? - kérdezte bár már ő sem értette.
- Kettő - mondta egy kis tanakodás után.
- Jó! Oké! Akkor most azt akarod mondani hogy kettő mint ő vagy... - itt Jenny a fejére csapott- mindegy!
Clara csak mosolygott ezen , olyan mint a Doktor.
A lány vagyis Clara elindult a TARDIS felé.
- Várj ... találkozok még veletek? -kérdezte. Valahogy sejtette hogy itt a beszélgetés hamarosan véget ér... és igaza lett.
- Biztosan! - kiabálta vissza Clara és becsukta a fülke ajtaját.
- Csak... Viszlát! - mondta és már a TARDIS-ban volt.
- Legalább azt mondja el hogy mi a neve! - kiabálta a fülkének.
De választ már nem kapott.
Elkeseredve fordított hátat a doboznak és már ment is. Hogy hova? Azt ő sem tudta csak el akart menni. Ennek a fülkének a közeléből. Egy pillangó szállt nem messze tőle. Kinyújtotta a kezét hogy az rá tudjon szállni a kezére. Egy fa mellett állt.Egy parkban. Itt volt a fülke is néhány méterre tőle.
- Helló, kicsi pillangó! - köszönt neki.
Fél mosolyra húzta a száját.
- A Doktor. - suttogta egy hang.
- Clara , te tudod hogy miért volt ilyen mérges? - kérdezte a lányt.
- Igen... De ha elmondom a Doktor nos pipa lesz rám. - mondta félénken.
- Hát akkor nem tudja meg! Kérlek! - kérdte elhaló hangon.
- Nos ez nem olyan ... Ha elmondom mindenféleképpen találkozni akarsz majd vele! - suttogta.
- De kérlek , esküszöm hogy nem fogom... én csak szeretnék valahova tartozni! - noszogatta.
- Hát rendben ... idő lord! - mondta Clara.
- Várj, én vagy ő? - kérdezte kíváncsian.
- Kettő! - mondta mosolyogva.
- Várj!Kettő mint mindkettő vagyis mindketten vagy kettő mint ő? - kérdezte bár már ő sem értette.
- Kettő - mondta egy kis tanakodás után.
- Jó! Oké! Akkor most azt akarod mondani hogy kettő mint ő vagy... - itt Jenny a fejére csapott- mindegy!
Clara csak mosolygott ezen , olyan mint a Doktor.
A lány vagyis Clara elindult a TARDIS felé.
- Várj ... találkozok még veletek? -kérdezte. Valahogy sejtette hogy itt a beszélgetés hamarosan véget ér... és igaza lett.
- Biztosan! - kiabálta vissza Clara és becsukta a fülke ajtaját.
*****
Egy lány , egy 18 éves tinilány ült az ablaka sarkába.És nézte a csillagokat. Már 1 éve a földön él.Nevelőszülőket kapott , normális életet.Egy titok volt még A Doktor rejtélye.És az időlordok.Egyszer még a találkozásuk után elment egy kék idegenhez Dorianhóz hogy megkérdezze hogy mit tud az időlordokról és A Doktorról.
De nem sokat mondott, csak a szülővárosát a Doktornak és hogy hol éltek az időlordok. Egy válasz volt rá. Gallifrey. Tehát A Doktor is időlord.Hm. Már érti miért mondta Clara hogy akkor keresni fogja a Doktort ha elmondja. De nem kereste tovább valami azt súgta lesz még szerencséje vele találkozni anélkül is.Hirtelen zajt hallott.A kertből jött valami lezuhant. Egy fülke. Egy kék fülke. Jenny gyorsan magára kapott valamit , elvett egy zseblámpát és már futott is le a lépcsőn. A szülei még dolgoztak illetve a nevelő szülei , Carmen és Robert.Amint le ért lassú léptekkel ért el a fülkéhez ami eldőlve pihent a talajon. Halkan oda sétált és bekopogott.
A TARDIS ajtaja nyílt.
Egy ballonkabátos férfi lépett ki belőle.
- Lezuhantunk! Elnézést! Néha napján megesik. - mondta egy vizes Doktor.
A 10.
- Ő! Mért van nála a fülke? Hisz múltkor nem nála volt hanem a Doktornál meg Claranál... Vagy te is ilyen útitársféle vagy? - kérdezte meglepetten.
- Nem, nem dehogy is én vagyok a Doktor! Esetleg egy régebbi vagy egy újabb Doktorral találkozhattál.... Hogy hívnak? - mondta vizsgálgatva a környéket.
- Jenny. - mondta titokzatosan a lány.
- Jó! De milyen Jenny? - kérdezte most már a lányra figyelve.
- Csak Jenny! - mondta a lány válaszul.
- Ó!
- És még hozzá nem ember! - mondta kihúzva magát.
-Hát akkor?
-Ezt már mutattam egyszer tehát - mondta és megint oda lépkedett a hőn szeretett Doktorunk felé.
- Ez lehetetlen! - mondta kikerekedett szemekkel- ilyen nem létezik, én vagyok az utolsó....
Következik:
" A két személy találkozik a béke is kikiált!
De ha a mókának vége a Doktor titokra talál!"
Hello!+ Prologue
Sziasztok!
Itt egy DW Fanfic olvasható! :)
Prologue:
Egy lány egy padon ült az erdő szélén. Talán ez még normálisnak lehetne mondani ha nem egy másik bolygón lenne. Itt a fák nagyon nagyok voltak , gyökerük szerte ágazott az erdőn. A lány a csillagokat kémlelete nos, amik nem voltak. Csak a sötét égbolt foglalat helyet, hogy miért? Azt még a lány sem tudta de felkeltette az érdeklődését , így hát elindult oda arra a bolygóra ahol feltételezése szerint származott a Föld bolygóra avagy a védett világhoz. Hogy miért volt védett? Ezt is ki akarta deríteni. Jenny egy igen vicces lány volt de attól a naptól amikor földet ért a teleportáció után gyökerestül megváltozott az élete.
"Volt egy lány és egy férfi aki száz és száz bolygót mentett meg... De külön, külön.
Mi történik ha ez a két egyén találkozik egymással? Nagy kalamajka!És a sötét titok fényre gyúl. Trenzalore pedig egyre közeleg!"
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
